Kutyák epilepsziáiról mindenkinek.

További képek

Kutyák epilepsziáiról mindenkinek.

Cikkszám: PBE-53

Készlet információ: Készleten

Ingyenes szállítás

2 990 Ft

Önállóan nem rendelhető, csak PettBull termékkel együtt!


Vagy
Leírás

Részletek

Kutyák epilepsziáiról mindenkinek 

 

Önállóan nem rendelhető, csak PettBull® konzervvel együtt!                                     

 

Rövidített tartalomjegyzék

Előszó

Az epilepsziával kapcsolatos alapfogalmak

Az epilepszia történelmi áttekintése

Az epilepsziás roham definíciója

Az epilepszia betegség definíciója

Az epilepszia tünettana

Az epilepsziák osztályozása a kóroki tényezők alapján

Az epilepsziák osztályozása a klinikai tünetek alapján

Rohamprovokáló tényezők kutyán

Szorongás és pánik kutyán

Status epilepticus definíciója

 

Az epilepsziás kutya gondozásba vételének és kivizsgálásának alapelvei

A részletes kórelőzmény felvétel szempontjai kutyán (anamnézis)

A Lyme-kór és az epilepszia kapcsolata kutyán

Mire jó az electroencefalográfiás vizsgálat? (EEG)

Modern képalkotó eljárások az epilepszia diagnosztikájában

(koponya- röntgen és ultrahang, CT, MRI, SPECT, PET)

A könyvet a magyar dr. Kiss Gabriella állatorvosdoktor írta tulajdonosoknak, tenyésztőknek és a kollégáknak.

Közel 20 év tapasztalatait foglalja össze az első kötetben az író, közérthetően, a laikusok számára is olvasmányosan.

A doktornő a humán epileptológiát is megtanulva, azt átültette, és sikeresen alkalmazta és alkalmazza az állatgyógyászat területén. 

(a több ezer beteg, és az átlag 200-300 napi gondozásban lévő állat esete is ezt igazolja)

Módszerével - az állatgyógyászatban - egy teljesen új iskolát nyitott az epilepsziában szenvedő állatok gyógykezelésére, mely bátran állítható, hogy nem csak a hazai, hanem a nemzetközi állatgyógyászatban is egyedülálló.

Idézetek az előszót író prof. Dr. Rajna Péter ideg- és elmegyógyász, geriáter, klinikai neurofiziológus, epilepszia specialista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémiadoktora véleményeiből a könyvről:

„ A szerzőt jó néhány éve ismerem, első találkozásunkkor már megcsodáltam példásan összeállított kórlapjait, és a páciensek adatainak precíz, tudományos igényességgel elkészített összefoglalóit. Akkoriban epilepszia osztályt vezettem a klinikán, és bevallom, másnap a viziten egy kórrajz ellenőrzésekor meg is jegyeztem a gyakornok kollégának, hogy „Tegnap láttam egy sokkal jobban megírt összefoglalót. Igaz, hogy az nem beteg emberről, hanem egy epilepsziás kutyáról szólt.” Nem lepődtem meg tehát, hogy Kiss doktornő mérhetetlen tapasztalatát könyvben rögzítette. Meghökkentett azonban megtisztelő felkérése az előszó megírására. 

A „kutya-epilepszia könyv” minden bizonnyal hiánypótló és égetően szükséges a szakemberek, tenyésztők és kutyatulajdonosok számára. Megírása nagyon is aktuális, hiszen az epilepszia kivizsgálási palettáján kiváló új vizsgálati módszerek jelentek meg, és míg 1857-1978 között csupán 7, 1987-2006 között 14 új epilepszia ellenes gyógyszert törzskönyveztek. Ma már egyes betegségformák sebészi kezeléssel is meggyógyíthatóak. Ugyanakkor – amint a szerző is említi – meglepően kevés a naprakész ismeret az epilepsziáról, sok tévhit és negatív elő ítélet övezi a kórképet. A könyv tehát a szakmai ismereteken túl szemléletformáló küldetést is teljesít. Ezt a célt szolgája a részletes bevezetőben a kultúrtörténeti blokk, valamint a híres emberekről szóló fejezet is. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy az elemzők a felsorolt „epilepsziás” hírességek közül ma már többnél megkérdőjelezik a betegség tényleges fennállását, de tény, hogy az epilepszia önmagában nem feltétlenül kell, hogy szenvedést és lemondást jelentsen viselője számára (ez az alap igazság pedig bizonyára az állatokra is érvényes).

„A szerző az EEG vizsgálatoknál megemlíti, hogy azért sem alkalmaz szaggatott fényingerlési provokációt, nehogy az esetleg jelenlévő epilepsziás hajlamú tulajdonosnál rohamot váltson ki. Most én is hasonló ok miatt említem: ebben a kiváló monográfiában a kutyák (és nem emberek) epilepsziájáról van szó! Kiss Gabriella ebben a művében az olvasók számára közvetlenül csupán annyit üzen, hogy minden epilepsziára gyanús, tehát átmenet nélküli, vagy váratlanul, érthetetlenül fellépő (görcsös vagy egyéb) mozgásjelenség, magatartás- vagy tudatváltozás szakorvosi konzultációt igényel.  

A szerző biztos kézzel kezeli a hasonló műfajú összefoglalók legnagyobb problémáját: hogyan lehet ugyanazon monográfiában hasznos és emészthető ismereteket közölni szakemberek és laikusok számára. E cél érdekében az esetismertetések, a szakmai szövegeket „puhító” gondolatok kiválóan hidalják át az egyes szinteket. A téma természeténél fogva nem vidám, az érintett olvasói kör számára esetleg szomorú valóságot vet fel, erősít meg. Az epilepszia betegséget embereknél jelenleg csak kb. 70-75%-ban tudjuk igazán eredményesen kezelni. A betegek maradék 25-30%-a számára ma is lemondást és szenvedést, életterük, érvényesülésük beszűkülését jelentheti. Nincsen még igazi GYÓGYszer, a jelenlegiek a rohamok gátlására szorítkoznak, szedésüket akár egy életen át is folytatni kell. Két fontos lehetőséget azonban ne feledjünk: minden négy epilepsziás ember közül három tünet mentesíthető, a negyediknél, pedig az optimális kezelés kialakításával a szenvedés mértéke, a családi, környezeti fizikai és érzelmi terhek csökkenthetőek, a személyes életminőség javítható. Ezek az eredmények, pedig Dr. Kiss Gabriella pácienseinek tanulságos történetei alapján a kutyák esetén is maradéktalanul megvalósíthatóak.

 

Vélemények